Belső gyermek, ÉN és az Isteni minőség!

Életünk során számos fejlődési szinten haladunk keresztül. Minden szintnek megvannak a maga jellegzetességei, a nőkre és a férfiakra egyaránt. Ahogy érünk, minden szakasz egy újabbat generál – függetlenül attól, hogy tudatosan fejlődünk-e vagy sem. Tény, hogy haladunk: ki-ki a maga ütemében.

Az ember a legtöbb belső minőségét sajnos nem éli meg. Kezdve a gyermeki énjével, ami így számos lelki traumának ad melegágyat. Sokan nem is tudják, hogy a lélek már egészen kiskortól fejlődik, és a mi "kicsi énünk" alakulásához – a személyes életünk ritmusához – a szülők, a barátok, az óvodai és iskolai társak, a tanárok és a társadalom nagymértékben hozzájárulnak.

A legnagyobb gond mégis ott kezdődik, hogy erről nemigen beszélnek a szülők, a tanárok, és mi magunk sem tudunk róla. Nem ismerjük fel a folyamatot, és ezzel nagymértékben korlátozzuk az életünk alakulását, a szeretet megélését, valamint önmagunk elfogadását.

A kisgyermekléttel kezdünk, aki az életünk előrehaladtával, mindvégig mint belső gyermek lesz jelen bennünk. Az őt ért negatív érzések és traumák – amíg meg nem gyógyítjuk őket – tudat alatt szabotálják az életünket. Egy gyermek tiszta potenciál: a sebezhetőség, a játékosság és a minták befogadója.

A Kislány (Belső gyermek)

Az ártatlanság, a spontán öröm, a kreativitás és a tiszta szeretet hordozója. Sérült formájában dacos, elhanyagolt, vagy retteg a magánytól.

A Kisfiú (Belső gyermek)

A kíváncsiság, a felfedezési vágy és a játékos kalandvágy megtestesítője. Sérült formájában duzzogó, felelősséghárító vagy túlérzékeny.

A gyermekkori sebek felnőttként

Felnőttként a belső gyermekünk sokszor a tudatalattiból irányít minket. Amiről azt hisszük, hogy csupán "véletlen" vagy szerencsétlen alakulás a dolgainkban, azt valójában a gyermekkori sérüléseink meg nem gyógyított részei okozzák. Az önismeret és az önmagunk felé fordulás nem következhet be addig, amíg szembe nem nézünk a belső gyermekünkkel.

Megszoktuk, hogy mélyen eltemetjük azt, ami fáj. Sokan így tettek a szégyenérzettel, az el nem fogadással, a kiközösítéssel és a szeretetlenség mélyebb árnyalataival. Azt hittük, felnőttként majd minden megoldódik magától, hiszen okos és ügyes felnőttekké váltunk.

Tudatosság nélkül azonban nincs felismerés és fejlődés.

Érdemes jó mélyre ásni a gyermekkorban, és alaposan ránézni minden emlékre. Sőt, egy csendes, meditatív állapotban meg is szólíthatod a belső gyermekedet. Ha jól figyelsz és nem sietsz, meghallhatod őt a mélyből felsóhajtani és válaszolni – érzéseken és emlékeken keresztül. Légy magadhoz türelmes! A legfontosabb, hogy szeretetteljesen fogadd, bármivel is kell ismét szembenézned.

Gyermekként a családban, a szülőktől és testvérektől kaptunk sok jót és kevésbé jót is. Amit a lélek akkor nem tudott megfelelően kezelni, azt most itt a lehetőség helyretenni: kapcsolódj szeretettel a pici gyermekhez, aki még mindig ott él, és vár – Rád!

Hogyan segít ez az életfeladatod megtalálásában?

A vele való kapcsolat például abban is segíthet, hogy megtudd, mi az életfeladatod, a célod, a neked szánt foglalkozás. Elég, ha felidézed, mi volt gyermekként a legkedveltebb szórakozásod, mi volt az, amivel önfeledten tudtál játszani, akár egyedül is. Nagy valószínűséggel ezekhez a játékokhoz felnőttként is vonzódást érzel.

• Példa: Ha egy gyermek szeretett "tanárosat" játszani – nemcsak úgy néha, hanem a mindennapjaiban, és úgy belefeledkezett, hogy órák teltek el, miközben a képzelt diákoknak tartott órát –, vagy a másik kedvence a "doktorosdi" volt, abból látszik, hogy a lélek már akkor mutatta az utat. A tudás átadása és a gyógyítás a dolog gerince. Felnőttként ezen a vonalon érdemes elindulni (és még így is rengeteg lehetőség áll rendelkezésre).

Ugyanígy ide köthető az is, ha felnőttként mindig rossz kapcsolatokat vonzol be (akár nőként, akár férfiként). Ha egy kislányt nem szeretett az apja, és nem éreztette vele, hogy gyönyörű és szeretni való, akkor felnőttként ez a kislány olyan férfiakhoz fog vonzódni, akik szintén nem tudják kimutatni a szeretetüket, sőt, inkább azt erősítik benne, hogy "nem elég jó". Persze ezek nagy vonalakban vett példák.

Ezért fontos megérteni: ami veled történt, arról nem tehetsz, nem a te felelősséged az, ahogyan veled bántak. Az viszont már a te felelősséged, hogy mit teszel most azért, hogy egészséges életet élj testileg, szellemileg és lelkileg. Hiszen te is vagy, vagy leszel valakinek az anyukája vagy apukája.

Ha úgy érzed, el vagy akadva az élet alapvető dolgaival, és semmi sem változik, menj vissza a gyermeki énedhez. Kérdezd meg, mit mondana most neked. Beszélj vele, kérdezd őt, és hidd el, hogy képes vagy rá – a válasz mindig megérkezik.

A későbbiekben a fiatal énünk kibontakozását nézzük meg, ami erősen kötődik a szexualitáshoz, a felnőtté válás jelentős érzelmi és fizikai szakaszához.

1. Az Ösztönös és Szexuális szint (Kora fiatalkor)

A pubertás és a korai felnőttkor szakasza, ahol a test, a vágyak és a saját határok felfedezése dominál.

• A Nő – A Szajha / Csábító (Aphrodité): A szabad, bűntudat nélküli szexualitás, a testi örömök, a csábítás és a szenvedély megélése. Ha el van nyomva, frigiditást vagy szégyenérzetet okoz.

• A Férfi – A Don Juan / Hódító (Vadember): Az ösztönös férfi erő, a szexuális hódítás vágya és a vadság megélése. Negatív oldala a nők kihasználása és az elköteleződés teljes hiánya.

Ha továbbmegyünk, és már elmúltunk 20 évesek, akkor érdemes ezt az énünket is felkeresni, és szeretettel elfogadni önmagunkat – valamint mindenki mást is, aki részese volt ekkor az életünknek (főleg akkor, ha jelentős fájdalmat vagy örömöket éltünk meg velük). Hiszen ez a következő lépcsőfok.

Ha épp ebben a korban vagy, érdemes alapos önvizsgálatot tartanod, és elindulnod önmagad felé – különösen, ha felismered a fiatalkori éned alacsony működési formáját. Ha már javában elmúltál 20, lépj kapcsolatba a belső Szajháddal vagy a Don Juan/Hódító éneddel, és nézd meg, mikor és hol sérült, amiért nem voltál képes ezt a minőséget jól megélni.

A szexuális vágyak és a vonzalom elnyomása legtöbbször ebben az életszakaszban alakul ki (vagy rosszabb esetben már egészen kisgyermekként). Ez a későbbi szexuális problémák, aberrációk vagy perverziók melegágya: az én el nem fogadása és a vágyak megélésének hiánya, valamint a szégyenérzet kialakulása.

2. A Küzdő és Önérvényesítő szint (Fiatal felnőttkor)

A leválás, az önálló identitás felépítése és a külvilágban való érvényesülés szakasza.

• A Nő – Az Amazon (Harcosnő): Független, céltudatos, önálló nő, aki képes megvédeni magát és harcolni a céljaiért. Árnyoldala, ha teljesen kizárja a gyengédséget és a férfiakat.

• A Férfi – A Harcos (Hős): A fegyelem, a fizikai és mentális erő, a célok elérése és a kihívások legyőzése. Negatív formájában vakmerő, erőszakos vagy munkamániás.

Ebben a szakaszban körülbelül 30 éves vagy, de ez sok esetben kultúrától, népektől és szokásoktól is függ. Itt még fejlődsz, próbálgatod a szárnyaidat. Legtöbbször ebben az életszakaszban a minta szinte észrevétlenül csúszik át a negatív oldalra. Persze nem feltétlenül pont ezek szerint a sémák szerint, hiszen oldalszámokon át lehetne sorolni a pozitív és negatív mintákat, és még akkor sem fednénk le minden lehetőséget vagy esetet.

Ez csupán egy általános leírás, egy útmutató, aminek a pontosításához az internet segítségét is kértem. Ezekről a későbbiekben részletesebben is fogok majd írni, kibontva az egyes korokat.

Sokan vannak, akik ebben a korban már anyukák és apukák, de a lelki fejlődésük még messze nem tart ezen a szinten. Az ő fejlődésük más irányba mutat – ami se nem jó, se nem rossz, egyszerűen csak más. Fontos megjegyeznem, hogy nincs jó és rossz, csak történés van, és mindenki a saját lelki fejlettségének és érzelmi intelligenciájának mértékében éli meg az életét. Ezzel mindössze annyi a célom, hogy tudatosítsam: milyen rétegeken megy keresztül az emberi pszché, mik a szakaszok, és milyen irányba lehet lecsúszni róluk. Illetve, hogy merre és mit, milyen mértékben érdemes figyelni önmagunkkal kapcsolatban.

3. A Teremtő és Gondoskodó szint (Érett felnőttkor)

Az életadás, a stabil bázis megteremtése és a másokért való felelősségvállalás ideje.

• A Nő – Az Anya: A feltétel nélküli szeretet, az oltalmazás, a táplálás és az érzelmi biztonság nyújtása. Árnyoldala a mártíromság és a fojtogató kontroll.

• A Férfi – Az Apa: A fizikai biztonság megteremtése, a logikus határok kijelölése és a külvilág szabályaira való tanítás. Árnyoldala a merev, érzelmileg elérhetetlen zsarnokság.

Itt már nem írok kormeghatározást, hiszen a mai társadalmunkban ez már nem referencia, nem lehet egységesíteni. Amit kiemelnék, az az érettségre való utalás. Vajon hányan voltunk ezen a szinten pozitívan, mikor gyermeket vállaltunk, és anyák vagy apák lettünk? Mennyi félelmet, szégyent, el nem fogadást, megfelelési kényszert és önbizalomhiányt nyomtunk el magunkban, csak hogy végül felneveljünk egy újabb sérült nemzedéket? Így tettek az elődeink is, de remélem, az utódaink már nem fogják ezt tenni.

Minden egymásra épül: egyik szakasz a másikra, egyik sérülés a másikra. A blokkok, sebek és traumák úgy árasztják el a testünket, lelkünket és szellemünket, hogy sokan nem bírják tovább, és a lélek befejezi az ittlétét a fizikai testben.

4. Az Uralkodó szint (A kiteljesedett felnőttkor)

A saját életünk feletti teljes kontroll, a felelősségvállalás és a belső stabilitás csúcsa.

• A Nő – A Királynő: Belső tartás, méltóság, elegancia és önazonosság. Nem harcol, hanem puszta jelenlétével vezet, és kormányozza a saját "birodalmát".

• A Férfi – A Király: A rend, az igazságosság és a stabilitás központja. Nem bizonyítani akar, hanem védelmezi és áldást (elismerést) ad az alatta lévőknek.

Gyakran az ember ebben a szakaszban már elérte életének 50-60. évét, ám az előrehaladott kor ellenére sokszor mégsem éri el ezt a minőséget. Hiszen ez nem korfüggő, hanem a lélek fejlődésének, az önmagunk megismerésének, elfogadásának, szeretetének és gyógyításának a függvénye. Egy tudatos és gyógyult lélek ezt akár egészen fiatalon is meg tudja élni – nem kell feltétlenül megvárni az időskort. Ugyanakkor sokan idős koruk ellenére sem érik el soha ezt az állapotot.

5. A Spirituális és Transzcendens szint (Késői érett kor)

A láthatatlan összefüggések megértése, az intuíció és a mélyebb tudás használata.

• A Nő – A Papnő (Varázslónő): Az intuíció, a belső megérzések, a gyógyítás és a spirituális világok közötti híd. Ismeri a lélek titkait.

• A Férfi – A Mágus (Varázsló / Bölcs): A stratégia, az elme ereje, a tudomány és a titkos összefüggések átlátása. Nem fizikai erővel, hanem tudással hat.

Az Isteni minőség integrációja

Természetesen nem kell feltétlenül pont ebben a sorrendben végighaladni ezeken a szinteken. A lélek ébredése és gyógyulása maga az isteni lét – ez a leírás csupán a fokozatokat és egyfajta elképzelést mutatja be.

Akkor élsz teljes életet, ha minden archetípust integráltál magadban: a gyermeket, a szajhát, a Don Juant, az amazont, a harcost, az anyát, az apát, a királyt és királynőt, a papnőt és a mágust egyaránt.

Az isteni minőség eléréséhez már nem elég az önszeretet és megannyi leélt életút. Itt a lélek már önmagára ismer, szembenéz önmagával, meggyógyít minden földi sebet, és méltóságban áll: az árnyék és a fény harmonikus rezgésében, egységben önmagával és az univerzummal.

Forrás: Saját kútfő, tapasztalat és internet.