Zárt írások – A gyógyult szeretés művészete

Vannak emberek, akiknek az érintés nem megnyugvás, hanem kockázat. Akiknek az érzésekbe való beleengedés nem felszabadító, hanem ijesztő. Nem azért, mert ne vágynának rá – nagyon is vágynak –, hanem mert valahol útközben megtanulták, hogy érezni fáj. Megnyílni veszélyes. Közel engedni valakit annyit jelent, mint elveszíteni az irányítást.

A napokban a verseim között lapozgattam, amikor megakadt a szemem az egyiken. Nem azért, mert olyan jó vagy szép. Inkább pont az ellenkezője igaz, már a címe is árulkodik róla. (Húzz el a picsába)
Azon versek közé tartozik, amelyek nem jelentek meg sehol. Ugye nem kérdés, miért! 😊